A hasmenés (diarrhoea) tünetei sokféle eredetűek lehetnek: akut fertőzés (vírusos, bakteriális), antibiotikumok mellékhatása, ételmérgezés, IBS (irritábilis bél szindróma), stressz vagy felszívódási zavarok. Akut esetben (≤14 nap) leggyakrabban fertőzés áll a háttérben, míg krónikus esetben (≥14 nap) további kivizsgálás indokolt.

Kezelési irányelvek (nemzetközi ajánlások alapján)

A WHO és számos nemzetközi irányelv (pl. ESPGHAN, Royal Australasian College) az alábbi protokollt javasolja:

1. Rehidráció (Oral Rehydration Salts, ORS) és elektrolitpótlás

2. Folyamatos táplálás – könnyű, gyomorkímélő étrend (pl. BRAT-diéta)

3. Cink kiegészítés gyermekeknél a lefolyás lerövidítése céljából. A cink segíthet csökkenteni a hasmenés időtartamát és súlyosságát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ajánlja a cink-kiegészítést hasmenés esetén, különösen a fejlődő országokban, ahol a gyermekek gyakran alultápláltak.

4. Kiegészítő, vény nélküli terápiás eszközök, amelyek gyorsíthatják a gyógyulást vagy csökkenthetik a tüneteket

Vény nélkül alkalmazható lehetőségek

1. Probiotikumok

Több randomizált klinikai vizsgálat és metaanalízis alapján:

• Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) és Saccharomyces boulardii alkalmazása az antibiotikum-asszociált és közösségben szerzett akut hasmenések esetén statisztikailag szignifikáns módon csökkentheti a hasmenés időtartamát (pl. átlagosan ~18–24 óra rövidülés) és a gyakoriságot.

Adagolás javaslat:
Felnőttek és gyermekek (>1 év): napi 5–20 milliárd CFU, legalább 5 napig, ideális esetben 48 órán belül a tünetek kezdete után.

2. Aktív szén

• Az aktivált szén jelentős felületi adszorbeáló kapacitással rendelkezik, amely segíthet toxinok és mikrobák megkötésében a bélben.

• Bár az akut mérgezések kezelésére főként toxikológiai helyzetben használják, kisebb klinikai adatok alapján enyhe hasmenéses tünetek enyhítésére is alkalmas lehet, különösen utazási vagy enterotoxin által kiváltott esetekben.

Adagolás javaslat:
Felnőttkorban: 1–5 g/nap, de bevétel előtt érdemes legalább 2 órával gyógyszert szedni köztes időszakban; kiszáradás és gyógyszerkölcsönhatások miatt körültekintés szükséges.

3. Dioszmektit és bizmut-szubszalicilát

• A dioszmektit (Smecta stb.) bevonja a bél falát, megköti a toxikus anyagokat és segít a széklet konzisztenciájának javításában – különösen hasznos puffadásos emésztési panaszok esetén.

• A bizmut-szubszalicilát gyomorvédő, antimikrobiális hatású, alkalmi alkalmazása gyomorhurutot kísérő hasmenés esetén javasolt – de 12 év alatti gyermekeknél szalicilát-tartalma miatt kerülendő.

Figyelmeztetések, ellenjavallatok

• Orvosi kivizsgálás szükséges, ha a hasmenés tartós (>3–5 nap), lázzal, vérrel vagy nyákkal jár együtt, illetve kiszáradás jelei jelentkeznek (kevés vizelet, erős szomjúság, súlyvesztés).

• Probiotikumok alkalmazása immunhiányos, súlyos betegekben csak orvosi felügyelettel történhet.

• Aktív szén használata esetén ügyelni kell az egyidejű gyógyszerek felszívódásának esetleges gátlására.

• Szivattyúzó gyógyszerek (dioszmektit, bizmut) gyermekeknek életkori korlátozással vagy ellenjavallattal rendelkezhetnek – tartós vagy súlyos esetben orvosi elbírálás szükséges.

Összefoglaló:

Konklúzió

A hasmenés kezelése során – különösen az enyhe és közepes akut esetekben – gyógyszerészi tanácsadás mellett használható készítményekkel hatékonyan támogatható a gyógyulás:

• Probiotikumok (pl. L. rhamnosus GG, S. boulardii) mérsékelt bizonyítékkal rövidíthetik a tüneteket

• Aktív szén és dioszmektit segíthet a toxinok és mikroorganizmusok kezelésében, különösen utazás során

• Folyadékpótlás és ORS nélkülözhetetlen a kiszáradás elkerülése érdekében

• Súlyos vagy szövődményes esetekben orvosi segítség szükséges

Források:

Guarino, A., Ashkenazi, S., Gendrel, D., et al. (2014). European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition/European Society for Paediatric Infectious Diseases evidence-based guidelines for the management of acute gastroenteritis in children in Europe: update 2014. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 59(1), 132–152. https://doi.org/10.1097/MPG.0000000000000375

Szajewska, H., Kolodziej, M. (2015). Systematic review with meta-analysis: Saccharomyces boulardii in the prevention of antibiotic-associated diarrhoea. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 42(7), 793–801. https://doi.org/10.1111/apt.13346

McFarland, L. V. (2010). Systematic review and meta-analysis of Saccharomyces boulardii in adult patients. World Journal of Gastroenterology, 16(18), 2202–2222. https://doi.org/10.3748/wjg.v16.i18.2202

Szajewska, H., & Kołodziej, M. (2015). Probiotics in the prevention of antibiotic-associated diarrhea in children: A meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 60(1), 33–43. https://doi.org/10.1097/MPG.0000000000000553

World Health Organization (WHO). (2005). The Treatment of Diarrhoea – A manual for physicians and other senior health workers. 4th rev. https://www.who.int/publications/i/item/9241593180

Pruimboom, L., & de Punder, K. (2015). The opioid system and the treatment of diarrhea: more than just loperamide. Frontiers in Pharmacology, 6, 180. https://doi.org/10.3389/fphar.2015.00180

Steffen, R., Hill, D. R., & DuPont, H. L. (2015). Traveler’s diarrhea: a clinical review. JAMA, 313(1), 71–80. https://doi.org/10.1001/jama.2014.17006

FDA (U.S. Food & Drug Administration). (2021). Activated Charcoal - Drug Fact Sheet. https://www.accessdata.fda.gov

EMA (European Medicines Agency). (2015). Assessment report for diosmectite. https://www.ema.europa.eu