Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, sokan tapasztalják, hogy a kezük és a lábuk szinte állandóan hideg. Van, akinél ez egyszerűen a hideg időjárás természetes velejárója, másoknál azonban a háttérben vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés vagy a kis erek működésének zavara is állhat. De honnan tudhatjuk, hogy csak fázósabbak vagyunk, vagy érdemes utánajárni a panaszoknak?

Gyógyszerészi szemmel összegyűjtöttük a hideg végtagok leggyakoribb okait, a felismerésüket segítő tüneteket, valamint azt is, mikor szükséges orvosi kivizsgálás.

Miért fázik először a kezünk és a lábunk?

A szervezetünk hidegben igyekszik megőrizni a belső testhőmérsékletét, és védeni a létfontosságú szerveket. Ennek részeként a bőr felszínéhez közeli erek összehúzódnak, így csökken a végtagok bőrének vérellátása és hőleadása. Emiatt a kéz- és lábujjak gyakran hamarabb lehűlnek, mint a testünk többi része.

Ez önmagában teljesen normális élettani reakció lehet. A hideg környezet, a mozgáshiány, a vékony ruházat és az egyéni hőérzékelés is befolyásolhatja, mennyire érezzük hidegnek a végtagjainkat.

Akkor érdemes jobban odafigyelni, ha a hideg kéz és láb meleg környezetben is rendszeresen jelentkezik, újonnan alakul ki, fokozódik, vagy más tünetekkel társul. Ilyenkor nem feltétlenül a keringés zavara áll a háttérben: általános egészségi állapotunk és egyes betegségek is szerepet játszhatnak. [1, 2]

1. Raynaud-jelenség – amikor az ujjak elfehérednek a hidegben

Ha hideg hatására az ujjak nemcsak lehűlnek, hanem feltűnően kifehérednek, elkékülnek, majd felmelegedéskor kipirosodnak, felmerülhet a Raynaud-jelenség lehetősége.

Ilyenkor az ujjak és a lábujjak apró erei a hidegre vagy a stresszre a szokásosnál erőteljesebben összehúzódnak, átmenetileg csökkentve a véráramlást. A roham során a bőr színe megváltozhat, zsibbadás, bizsergés, fájdalom vagy érzészavar is jelentkezhet. A felmelegedést követően az ujjak kipirosodhatnak, lüktető vagy égő érzés kíséretében.

A színváltozás nem mindenkinél követi pontosan ezt a sorrendet, és a tünetek erőssége is eltérő lehet.

Mikor lehet komolyabb a probléma?

A Raynaud-jelenségnek két fő formája van:

Elsődleges Raynaud-jelenség: önállóan jelentkezik, és sok esetben enyhe lefolyású.

Másodlagos Raynaud-jelenség: valamilyen más betegséghez, például bizonyos autoimmun vagy kötőszöveti betegségekhez társulhat. Egyes gyógyszerek és munkahelyi hatások is kiválthatják vagy súlyosbíthatják.

Ha a panaszok felnőttkorban újonnan jelennek meg, főként csak az egyik oldalt érintik, erősödnek, jelentős fájdalommal járnak, vagy sebek alakulnak ki az ujjakon, orvosi vizsgálat szükséges. [1, 2]

2. Vashiány és vérszegénység – nem csak fáradtságot okozhatnak

A hideg végtagok hátterében vashiány vagy vérszegénység is állhat. A vas fontos szerepet játszik a hemoglobin felépítésében, a hemoglobin pedig a vörösvértestek oxigénszállításáért felel.

Ha a szervezet nem rendelkezik elegendő vassal, csökkenhet a hemoglobinszint, és kialakulhat vashiányos vérszegénység. Ez nemcsak fáradtságot és gyengeséget okozhat, hanem a hidegtűrés romlásával is járhat.

Milyen tünetek hívhatják fel rá a figyelmet?

szokatlan fáradtság, gyengeség;

sápadtabb bőr;

terhelésre jelentkező légszomj;

szédülés, fejfájás;

szapora szívverés vagy szívdobogásérzés;

hideg kéz és láb.

Ezek a panaszok önmagukban nem bizonyítják a vashiányt, és más betegségekben is előfordulhatnak. A vashiány hátterében például elégtelen vasbevitel, fokozott szükséglet vagy vérvesztés is állhat, ezért fontos az ok tisztázása.

Gyógyszerészi tanács: ne kezdjünk automatikusan vaskészítményt szedni pusztán azért, mert fázósak vagyunk! Vérvizsgálattal ellenőrizhető többek között a vérkép és a vasraktárak állapotát jelző ferritinérték. A megfelelő kezeléshez a hiányállapot igazolása és az ok felderítése is fontos.

3. Pajzsmirigy-alulműködés – ha a hidegérzet más panaszokkal is társul

A pajzsmirigy hormonjai többek között az anyagcsere és a hőtermelés szabályozásában vesznek részt. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a szervezet működése lelassulhat, és az érintettek a megszokottnál gyakrabban fázhatnak.

A tartós hidegérzet különösen akkor érdemel figyelmet, ha más tünetekkel együtt jelentkezik, például:

kifejezett fáradtsággal;

testsúlynövekedéssel;

székrekedéssel;

száraz bőrrel, hajhullással;

koncentrációs nehézséggel;

lehangoltsággal.

Ezek a tünetek nem kizárólag pajzsmirigybetegségre jellemzők, ezért pusztán a panaszok alapján nem lehet diagnózist felállítani. A háziorvos a tünetek és az előzmények alapján laborvizsgálatot, például TSH- és szükség esetén szabad T4-meghatározást kérhet. [3]

4. A gyógyszerek is szerepet játszhatnak

Kevesebben gondolnak rá, de bizonyos gyógyszerek is befolyásolhatják a végtagok vérellátását, illetve kiválthatják vagy fokozhatják a Raynaud-jelenség tüneteit.

Ilyenek lehetnek például egyes:

béta-blokkolók;

migrén kezelésére használt készítmények;

stimuláns hatású gyógyszerek;

orrdugulás elleni, érösszehúzó hatóanyagot tartalmazó készítmények.

A hatás a konkrét hatóanyagtól, az adagolástól, az egyéni érzékenységtől és az alapbetegségektől is függ. Nem minden, az adott gyógyszercsoportba tartozó készítmény okoz hideg végtagokat. [2]

Ha a panasz egy új gyógyszer bevezetése vagy az adag módosítása után jelentkezik, érdemes áttekinteni a gyógyszerelést kezelőorvossal vagy gyógyszerésszel.

Fontos: az előírt gyógyszert ne hagyjuk abba és ne módosítsuk önállóan! A szakember segíthet megítélni, lehet-e összefüggés a kezelés és a tünetek között, és szükséges-e változtatás.

5. Mindig a rossz keringés a felelős?

Nem. A hideg kéz vagy láb önmagában nem bizonyítja, hogy a végtagok ereivel probléma van.

A tartósan hideg láb hátterében ugyanakkor perifériás artériás érbetegség is állhat, amelyben a végtagok artériáin keresztüli véráramlás csökken. Ennek kockázata nagyobb lehet például dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint esetén.

Figyelmeztető tünet lehet a járáskor, főként a vádliban jelentkező fájdalom, amely pihenésre enyhül, illetve a nehezen gyógyuló seb, a bőr tartós elszíneződése vagy az egyik láb feltűnő hidegsége.

Az ilyen panaszokat érdemes kivizsgáltatni, különösen akkor, ha újonnan jelennek meg vagy fokozatosan rosszabbodnak. A pontos okot a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és szükség esetén további vizsgálatok segítenek tisztázni. [4]

6. Mit tehetünk a hideg kéz és láb ellen?

Ha a hidegérzet elsősorban a hűvös időhöz kapcsolódik, néhány egyszerű szokás sokat segíthet.

Öltözzünk rétegesen! Ne csak a kezünket és a lábunkat védjük, hanem a teljes testünket tartsuk melegen. A meleg zokni, a megfelelő cipő és a kesztyű különösen hideg időben fontos.
Raynaud-jelenség esetén már a hűtőből kivett tárgy vagy a hideg víz is kiválthat tüneteket. Ilyenkor hasznos lehet a kesztyű használata a fagyasztott élelmiszerek kezelésekor is.

Mozogjunk rendszeresen! A séta és az egyénileg megfelelő testmozgás támogatja az általános keringési egészséget. Hosszú ülés közben időnként mozgassuk át a lábfejünket, ujjainkat, és tartsunk rövid mozgásszünetet.

Melegítsük fel óvatosan a végtagokat! Enyhén meleg víz vagy meleg környezet segíthet. Kerüljük a forró vizet, illetve a közvetlen, intenzív hőhatást, különösen akkor, ha a végtag zsibbadt vagy csökkent az érzékelése.

Ne dohányozzunk! A nikotin érszűkítő hatású lehet, és ronthatja a végtagok vérellátását.

Figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra! A megfelelő vas-, B12-vitamin- és egyéb tápanyagbevitel fontos az egészséges vérképzéshez. Étrend-kiegészítőt azonban célzottan, a szükséglet és az esetleges hiányállapot figyelembevételével érdemes választani.

Ezek a lépések segíthetnek a hidegérzet mérséklésében, de nem helyettesítik a kivizsgálást, ha a panaszok tartósak vagy más tünetekkel társulnak. [1, 2]

7. Mikor forduljunk orvoshoz?

A visszatérő hideg kéz és láb nem minden esetben jelez betegséget, de bizonyos helyzetekben nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

Kérjünk időpontot a háziorvoshoz, ha:

a hidegérzet tartós, vagy meleg környezetben is rendszeresen jelentkezik;

a panasz újonnan alakult ki vagy fokozódik;

az ujjak gyakran kifehérednek, elkékülnek vagy fájdalmasan zsibbadnak;

csak az egyik kéz vagy láb érintett;

fáradtság, sápadtság, hajhullás, testsúlyváltozás vagy más általános tünet is társul hozzá;

seb, bőrelváltozás vagy nehezen gyógyuló sérülés jelenik meg a végtagokon.

Azonnali sürgősségi ellátás szükséges, ha az egyik végtag hirtelen nagyon hideggé, sápadttá vagy kékessé válik, erős fájdalom jelentkezik, illetve zsibbadás, gyengeség vagy mozgásképtelenség társul hozzá. Ezek akut keringési probléma jelei lehetnek. Hirtelen kialakuló féloldali gyengeség, arcferdülés vagy beszédzavar esetén szintén azonnal hívjunk mentőt.

Összefoglalás: a hideg kéz és láb nem mindig csak a hideg miatt van

A hűvösebb időben jelentkező hideg végtagok gyakran a szervezet természetes alkalmazkodását tükrözik. Ha azonban a panasz tartós, szokatlanul erős, színváltozással vagy fájdalommal jár, esetleg más tünetek is kísérik, érdemes utánajárni az okának.

A Raynaud-jelenség, a vérszegénység, a pajzsmirigy-alulműködés, bizonyos gyógyszerek és az artériás keringés zavarai mind szóba jöhetnek – de a megfelelő kezeléshez először a kiváltó okot kell tisztázni.


Felhasznált szakirodalom:
National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS): Raynaud’s Phenomenon.
https://www.niams.nih.gov/health-topics/raynauds-phenomenon

NHS: Raynaud's. https://www.nhs.uk/conditions/raynauds/

NHS: Underactive thyroid (hypothyroidism).
https://www.nhs.uk/conditions/underactive-thyroid-hypothyroidism/

British Heart Foundation: When should I worry about cold hands and feet in winter?
https://www.bhf.org.uk/informationsupport/heart-matters-magazine/medical/ask-the-experts/cold-hands-and-feet-in-winter

Mayo Clinic Staff: Cold hands – Causes and definition.
https://www.mayoclinic.org/symptoms/cold-hands/basics/causes