A nyári hónapok során jelentősen megnő a napfény UV-sugárzása okozta bőrkárosodások kockázata. Az egyik leggyakoribb, fényártalomhoz köthető bőrbetegség az aktinikus keratózis (AK), mely a bőrön megjelenő, érdes felszínű, hámló, vöröses foltok formájában jelentkezik. Bár kezdetben ártalmatlannak tűnhet, az elváltozás potenciálisan laphámrákká fejlődhet, ezért fontos a felismerés, a megelőzés és a megfelelő kezelés.

Mi az aktinikus keratózis?

Az aktinikus keratózis (más néven solaris keratózis) a krónikus UV-sugárzás következtében kialakuló, premalignus (rák megelőző) bőrkárosodás. Főként idősebb korosztályban, világos bőrű, napfénynek rendszeresen kitett személyeken alakul ki, jellemzően az arcon, füleken, fejbőrön, alkaron és kézfejen. A kóros sejtosztódás a keratinocytákban indul meg, és ha nem történik beavatkozás, az elváltozás laphámrákká progrediálhat.

Tünetek és felismerés

• Hámló, száraz, tapinthatóan érdes felületű foltok

• Vöröses vagy barnás színű elváltozások

• Érzékeny vagy viszkető bőrfelszín

• Leggyakrabban a napfénynek kitett területeken

Dermatológus általi vizsgálat során dermatoszkópos eszközökkel és biopsziával történik a pontos diagnózis.

Terápiás lehetőségek

A terápiát az elváltozás kiterjedése, elhelyezkedése és malignus potenciálja határozza meg. Az alábbi módszerek elterjedtek:

• Kriosebészi kezelés (folyékony nitrogénes fagyasztás)

• Fotodinámiás terápia (PDT)

• Topikális gyógyszeres kezelések (5-fluorouracil, imikimod, diklofenák-gél)

• Lézeres eltávolítás

• Megelőzés és fenntartó bőrápolás fényvédőkkel

A fényvédelem kulcsszerepe

A megfelelő fényvédelem nemcsak kozmetikai kérdés, hanem bizonyítottan terápiás és prevenciós jelentőséggel bír az aktinikus keratózisban szenvedők számára. A krónikus UV-B és UV-A sugárzás a keratinocyták DNS-károsodását idézi elő, amely a bőrrák kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője. A napi szintű, magas (SPF 50+) vagy nagyon magas (SPF 100) fényvédő használata jelentősen csökkenti az újabb elváltozások kialakulásának esélyét, valamint lassítja a meglévők progresszióját.

A fénytől való védekezés komplex szemléletet igényel, amely az alábbiakat foglalja magába:

• Napi szintű, reggeli alkalmazású fényvédő még felhős időben is, mivel az UV-sugárzás 80%-a áthatol a felhőrétegen

• Kétóránkénti újrakenés, különösen izzadás, úszás vagy törölközés után

• Megfelelő ruházat: széles karimájú kalap, hosszú ujjú világos öltözet, napszemüveg

• Fénykerülés a legerősebb napsugárzás idején (10:00–16:00 között)

• Dermokozmetikai fényvédők alkalmazása, melyek bőrgyógyászatilag teszteltek, és célzott formuláik révén aktinikus keratózisra hajlamos bőrön is biztonsággal alkalmazhatók

Klinikai vizsgálatok során igazolták, hogy az orvostechnikai eszközként regisztrált SPF 100-as fényvédők csökkentik az új AK-lesziók kialakulását, és hozzájárulhatnak a meglévők regressziójához (Dirschka et al., 2017).

Fontos! A fényvédők alkalmazása nem helyettesíti a bőrgyógyászati ellenőrzéseket, különösen, ha már meglévő elváltozások jelennek meg. A fényvédőket mindig az orvos által javasolt kezelési protokoll kiegészítéseként használjuk.

Ajánlott termékek:

1. Uriage Bariésun 100 extra erős fényvédő fluid

• Extra magas fényvédelem (SPF 50+ feletti), kimondottan fényérzékeny és AK-val érintett bőrre fejlesztve

• Szabadalmaztatott szűrőrendszer a DNS-károsodás csökkentésére

2. Eucerin Sun Actinic Control MD SPF 100 napozó fluid

• Orvostechnikai eszközként is regisztrált fényvédő

• Klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyság aktinikus keratózis megelőzésében és támogatásában

• Könnyű, nem zsíros textúra, mindennapi használatra

3. La Roche-Posay Anthelios UVMune 400 KA MED SPF 100 krém

• Az L’Oreal csoport szabadalmaztatott fényvédő innovációja

• Kimondottan AK-val és bőrrákelőző állapotokkal élő betegek számára fejlesztve

• Támogatja a bőrsejtek regenerációját, miközben megakadályozza az újabb UV-károsodást

Összegzés

Az aktinikus keratózis felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú a bőrrák megelőzésében. A rendszeres bőrgyógyászati szűrés mellett napi szintű, célzott fényvédelem szükséges, különösen AK-ra hajlamos vagy már diagnosztizált egyének számára. A korszerű, orvosi hátterű dermokozmetikumok jelentős szerepet játszanak a megelőzésben és a terápia támogatásában.

Szakirodalmi hivatkozások:

1. Röwert-Huber, J. et al. (2007). Actinic keratosis is an early in situ squamous cell carcinoma: A proposal for reclassification. Br J Dermatol. 156(4): 8–12. https://doi.org/10.1111/j.1365-2133.2006.07699.x

2. Stockfleth, E. et al. (2020). Treatment and prevention of actinic keratosis: European Dermatology Forum consensus guidelines. J Eur Acad Dermatol Venereol. 34(5): 949–960. https://doi.org/10.1111/jdv.16232

3. PharmaOnline.hu – Aktinikus keratózis és prevenció. Elérhető: https://www.pharmaonline.hu

4. Dirschka, T. et al. (2017). Efficacy and tolerability of a new high-SPF medical device in patients with actinic keratosis: A randomized, controlled, multicenter clinical trial. J Clin Aesthet Dermatol. 10(6): 18–24.

5. Ulrich, C. et al. (2007). Prevention of non-melanoma skin cancer in organ transplant patients by regular use of a sunscreen: A 24 months, prospective, case–control study. Br J Dermatol. 156(4): 757–764. https://doi.org/10.1111/j.1365-2133.2006.07706.x