Október a látás hónapja!

Healthy Vision Month”, vagyis az egészséges látás hónapja Magyarországon októberre esik. A világ más országaiban májusban tartják. A Magyar Látszerész szövetség 18 évvel ezelőtt szervezte meg ezt az egészségmegőrzéssel foglalkozó mozgalmat. Összefoglalónkban bemutatjuk a leggyakoribb szemet érintő betegségeket.

A leggyakoribb szembetegségek közé tartozik:

Kötőhártya gyulladás: Okozhatja baktérium, vírus, vagy gomba, sőt, akár valamilyen parazita is. Tünetei közé tartozik a vörös, égő, viszkető szemek és jellemző a váladékozás is, illetve a szúró érzés is. A kötőhártya gyulladást szemész szakorvosnak szükséges ellátni, hogy célzott kezelést kaphassuk. Receptköteles antibiotikumos, néha „szteroidos” szemcseppek és kenőcsök alkalmazásával orvosolható a probléma.
Árpa: A szemhéjon jelenik meg, tulajdonképpen egy gyulladásos tályog. Ezt a problémát általában bakteriális fertőzés okozza, és egyszerre több is kialakulhat belőle. Másik típusa a jégárpa. Ez egy ritkább, de kellemetlenebb szembetegség, amelynek oka a belső mirigyek gyulladása. Sebészeti úton szükséges eltávolítani.
Szürkehályog (cataracta):A szürkehályog a szemlencsén belül egy homályos területet jelent, ami idővel egyre kevesebb fényt enged át. A tárgyakat és mindent homályosabban látunk, a lencse elszürkülésével romlik a látás. Leggyakrabban az idősebb korosztályt érintő betegség. Kezelése műtéttel történik.
Zöldhályog (glaucoma): A glaukóma olyan betegség, amely károsítja a szemben található látóideget. Általában akkor alakul ki, amikor a csarnokvíz felgyülemlik a szemben. Ez a felesleges csarnokvíz megnöveli a szemnyomást, ezzel károsítja a látóideget. A folyamattal visszafordíthatatlan, látásromlás alakul ki.



A leggyakoribb szemészeti probléma a szemszárazság. A szemszárazság a könnyhiány vagy könnyvesztés kapcsán kialakuló könnyfilmkárosodás. A könnyfilm feladata a szaru- és kötőhártya állandó nedvesen tartása, a külső szaruhártyaréteg oxigén- és tápanyag-ellátása, a szaruhártya egyenetlenségeinek kiegyenlítése, a szem védelme a külső bakteriális és vírusos támadásoktól, valamint a néha bekerülő idegentestek kiöblítése, eltávolítása. A könnyhiány esetén a könnyfilm víztartalma lecsökken, ami létrejöhet azáltal, hogy nem termelődik elég könny, vagy hogy valamiért túlságosan hamar elpárolog a szem felszínéről.
Ha úgy érezzük porzik a szemünk és viszkető, égő érzést tapasztalunk valószínűleg szemszárazsággal küzdünk. További tünetek közé tartozhat a homályos látás, gyakori pislogás. Súlyosabb eseteben már fájdalmat is érezhetünk. A szem érzékenyebb lesz mindenféle külső hatásra. Szokatlan lehet de a fokozott könny termelődés is észlelhető, ami bár ellentmondónak tűnik, mégis egyértelmű tünet: szemünk a rendellenes könnytermeléssel próbálja a ellensúlyozni a szárazságot.



De mik okozhatnak még szemszárazságot?
Különböző hormonális változások, krónikus és gyulladásos betegségek is okozhatnak szemszárazságot. A leggyakoribb betegségek a különböző reumatológiai megbetegedések pédául a Sjögren-szindróma, amikor a szervezet valamennyi mirigye és nyálkahártyája kevés váladékot termel. A sokízületi gyulladás (polyarthritis), köszvény, neurodermitis, különböző fertőző betegségek és allergiák, pajzsmirigybetegségek is okozhatnak szemszárazságot.
Nem csak betegségek, hanem arra alkalmazott gyógyszerek is felelősek lehetnek a szemszárazság kialakulásáért.
Bizonyos gyógyszerek különböző hatásmechanizmusok alapján a könnytermelést csökkenthetik vagy a párolgást fokozhatják. A következő idegrendszerre ható gyógyszerek közül az antihisztaminok (Chlorpheniramin, Diphenhydramin, Pyrilamin, Brompheniramin, Terfenadin), az antikolinerg hatóanyagúak válathatnak ki szemszárazságot. Továbbá az isotretinoin, a béta-blokkolók, egyes antidepresszánsok (Amitriptyline, Doxepin, Desipramin, Imipramin), fogamzásgátlók, kemoterápiás szerek, különböző altatók és nyugtatók, egyes vérnyomáscsökkentők is közöttük szerepelnek.
A terápiája megfelelő minőségű műkönnyek használata. Ha szükséges, alkalmazzunk műkönnyet akár 2 óránként. Széles a termékpaletta, hasonló összetétel.


Tartósítószer mentes legyen, vagy nem fontos?

A vizes bázisút akkor ajánlott használni, ha enyhébb tüneteink vannak és ha azok csak a nap folyamán később jelentkeznek. Ezzel valójában a könny mennyiségét tudjuk pótolni.
Az olajos bázisú szemcseppekre akkor van szükség, ha a tünetek erősek és már a reggeli órákban jelentkeznek. Ilyenkor a könny minőségének javítására is szükség van.
Ezen felül további védelmet nyújtanak a kékfény szűrővel ellátott szemüvegek, ha digitális eszközökkel dolgozunk.
Ha bármilyen kellemetlen tünetet észlelünk minél előbb keressünk fel egy szemész szakorvost, aki a diagnosztizálás után segít a megfelelő gyógymód kiválasztásában.


Forrás:
https://optimuminfo.hu/szembetegsegek/
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/szemszarazsag